alvásmedicína

             ALVÁSZAVAROK (a kiemelt szövegrészekre kattintva részletesebb tájékoztató érhető el):

        Obstruktív alvási apnoe                                                 Alvásképtelenség (inszomnia)

        Nyugtalan láb szindróma                                              Paraszomniák, Alvajárás

        Narkolepszia                                                                     Aluszékonyság

        Alvásvizsgálatok                                                              Alvásterápiák

                                        Foglalkozásegészségügyi vonatkozások
 
Alvászavarok – miért foglalkozzunk velük?
Életünk egyharmadát alvással töltjük. Legalábbis a szerencsésebbek. Szinte már közhely számba menő kijelentés. De kevesen gondolják át, hogy azt az egyharmadot (esetleg többet, vagy kevesebbet) hogyan töltik.
-  Valóban kipihentük e magunkat?
-  Fáradtabban ébredtünk-e fel, mint ahogy lefeküdtünk?
-  Nappal is aludnunk kell, netán többször ellenállhatatlanul elalszunk?
-  Alvással töltöttük-e végig az ágyban az éjszakát, vagy csak vergődtünk álmatlanul?
- Járkálunk éjszaka, lábunkat dörzsölgetjük, akár óránként vizelnünk kellett?
- Milyen hatással van ez a mindennapjainkra, a munkánkra, a saját szervezetünkre, egészségünkre?
Csak néhány kérdés, melyet érdemes végiggondolni, megválaszolni.
Számos alvászavart ismerünk, melyek a fenti tüneteket, panaszokat okozhatják. Gondoljunk csak a horkolásra, melyek mögött gyakran garatelzáródás is meghúzódik (obstruktív alvási apnoe szindróma), hatására nem kapunk rendesen levegőt alvás alatt. A visszatérő alvás alatti oxigénhiány hozzájárul a magasvérnyomás, agyi keringészavarok (stroke), szívbetegségek (szívinfarktus, szívritmuszavarok) kialakulásához, fenntartásukhoz. Az alvás alatti repetitív oxigénhiány rendezése nélkül ezen betegségeket nem lehet eredményesen kezelni.
            Sokan szenvednek álmatlanságban, alvásképtelenségben (inszomnia). Számtalanszor a panaszok mögött alvásvizsgálattal kimutatható, jól kezelhető ok húzódik meg. Ilyen például az un. nyugtalan láb szindróma, mely során elalvás előtt végtagjainkban, főként a lábunkban érzünk furcsa érzést, mely miatt azt meg kell mozgatni, dörzsölni, stb, s nem tudunk elaludni.
            Alvás során sokféle furcsa, oda nem illő mozgásjelenség lehet. Gondoljunk csak az alvajárásra, ide tartozik többek között az éjszakai félelmetes felrettenés, vagy REM magatartászavar is (un. paraszomniák).
            Sokan szenvednek olyan alvászavarban, mely során nappal többször ellenállhatatlanul elalszanak, s ha megijesztik őket, összeesnek, kimegy az erő az izmaikból. Ez az un. narkolepszia, melyre, megfelelő kivizsgálás után, szintén létezik hatásos gyógyszer.
            Érdemes az aluszékonyság következményeit is átgondolni. Sokszor hallani TV-ben, rádióban: elaludt a volán mögött, s balesetet okozott. De hasonló a helyzet a munkahelyi balesetek tekintetében is.
Az aluszékonyság egyik ritka, de annál jellegzetesebb betegsége a narkolepszia, mely során ellenállhatatlan elalvások, álom betörések, esetleg az izomtónus átmeneti megszűnése (összeesések) jelentkeznek.
A kialvatlanság következménye többek között fejfájás, memóriazavar, feledékenység, figyelemzavar, koncentrálóképesség csökkenése lehet, melyeknek a mindennapi életünkre gyakorolt hatását szintén nem kell bemutatni (foglalkozásegészségügyi vonatkozások).
            Szerencsére, manapság már megfelelő vizsgálóeljárásokkal  (alvásvizsgálatok) rendelkezünk, melyekkel az egyes alvászavarok kideríthetők, s így hatásos kezelést indíthatunk (alvásterápiák).