SomnoCenter


Részletekért kattintson ide!

Országos alvásdiagnosztikai és terápiás hálózat

Magánrendelés:

Dr. Habil. Faludi Béla Ph.D.


Részletek, elérhetőség.

Pécs, Vadász u. 6., fsz. 3.

SomnoCenter Faludi Pécs


Részletek


Alváslaboratórium


Bejelentkezés: 30 / 476 14 00, Kapcsolat: bela.faludi@gmail.com

Alvászavarok foglalkozásegészségügyi vonatkozásai


 Az alvászavarok foglalkozás-egészségügyi és gépjárművezetési alkalmassági kérdései méltatlanul elhanyagoltak Magyarországon. Gondoljunk csak arra, hogy új munkahelyre való belépéskor, vagy akár jogosítvány készíttetése során megkérdezték-e tőlünk, hogy hogyan alszunk, nem vagyunk e aluszékonyak. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a hivatalos magyar foglalkozásegészségügyi tankönyv sem tartalmaz erre vonatkozó ismereteket.
    Pedig számos kapcsolódási pont van a kettő között. A teljesség igénye nélkül tekintsük át a legfontosabbakat:

    1.: Aluszékonyság és inszomnia

    Aluszékonysághoz számos betegség vezethet.  Adódhat egyszerüen csak abból, hogy nem hagyunk elég időt alvása. Sokszor az aluszékonyság a látszólag megfelelő alvásmennyiség mellett, az alvás során jelentkező primer  alvászavar következménye (pl. alvásfüggő légzészavarok, alvásfüggő mozgászavarok). Máskor a nappali bealvások az éjszakától függetlenűl alakulnak ki (pl.  narkolepszia).
  Az alvásképtelenségnek (inszomnia) is számos oka lehet, adódhat az alvást zavaró primer alvásbatagségből, vagy egyyéb folyamatokból.
    Mind a munkaképességet, mind a gépjárművezetési alkalmasságot kedvezőtlenül befolyásolja az akaratlan elalvás, ill. a kialvatlanságból eredő kognitív változások.

2.: Kognitív változások

    Amennyiben nem tudunk megfeleően aludni éjszaka, vagy ha külső szemlélő számára megfelelőnek tűnő alvás mögött az alvásmélységet csökkentő kórfolyamat (obstruktív alvási apnoe betegség, nyugtalan láb szindróma, stb.) áll fenn, a másnapi teljesítőképességümkre ez számtalan módon hatást gyakorol.

    A legfontosabb változások a következők:

         Figyelem és koncentrálóképesség csökkenése

         Ingerlékenység

         A megjegyző és felidéző képesség (rövidtávú memória, munkamemória) csökkenése

         Un. dizexekutív szindróma kialakulása

    Gondoljunk csak bele, hogy akár veszélye munkakörökben, akár hivatásos gépkocsivezető esetében mekkora veszélyeket rejtenek ezek az állapotok.

3.: Váltott műszak

    A modern kor "vívmánya" a 24 órás társadalom. A gyárak, a boltok, stb. többsége 24 órán keresztűl működik, mely sajátos munkaszervezést és ezzel egyidejüleg sajátos munkaalkalmasságot igényel. Az emberi alvásszabályosás alapvetően nappali aktív és esti pihenő - alvó időt határoz meg. Ezt a szabályozást "büntetlenűl" felülírni, megváltoztatni nem lehet. Ha megtesszük, számolni kell a következményekkel.
    A váltott műszak éjszakázása után a nappali alvás nem teljes értékű, nem helyettesíti az éjszakai pihenést. Egy hét éjszakázással kb. 10 óra alvásadósságot halmozunk fel! Több, mint egy napi alvásunkat - pihenésünket vontuk meg megunktól. Éjszakai műszakból hazafelé a baleseti kockázat sokszorosára növekedik! Az éjszakai műszak során (még ha nappal aludtunk is) jön az alvásnyomás, aluszékonyság, s jönnek a balesetek, a rossz döntések, stb. Gondoljunk csak a csernobili atomerőmű-katasztrófára, a bophali vegyiüzem balesetére, vahy az Exxon Valdez tanker balesetére, mind a három esetben a kialvatlanságból eredő rossz döntéseket tették felelőssé a balesetért. A fentiek mellett a váltott műszakban dolgozók esetén számolni kell magasabb szív-érrendszeri betegség kockázattal, de pl. nők esetében az emlőrák előfordulása 60%-kal magasabb, vagy a női nemi ciklus megváltozása miatt az ilyen munkarendben dolgozóknál a vetélések aránya is magasabb.
   A többműszakos munkarendre mindenki másképp reagál, számos esetben egy speciálsi alvászavar formával, a váltott műszakhoz kapcsolódó alvászavarral (shift work sleep disorder) kell számolnunk.
   A többműszakos munkarendnek a munkateljesítmény csökkenésére gyakoroltt hatásán túlmenően a szociális kapcsolatokra, családra gyakorolt negatív hatásával is számolni kell.
 A többműszakos munkarend legrosszabb fajtája az un. ügyeleti szolgálat (gondoljunk csak az egészségügyben dolgozókra).
   A fentiekhez gondoljuk még hozzá, ha valakinél az alvását zavaró primer alvászavar (pl. alvásfüggő légzésszavar, alvásfüggő mozgászavar) is fennáll, hogyan hat a munkavégző képességére.

    A fentiek alapján érthető, hogy a többműszakos munkarendben dolgozóknál fontos lenne az alvási szokások feltérképezése, ill. bizonyos idő elteltével keresni kellene a váltottműszak alvászavar jeleit (hiszen ilyen ember  nem tud megfelelően ilyen munkakört betölteni).


4.: Gépjárművezetési alkalmasság

    A gépjárművezetési alkalmasságot mind az aluszékonyság, mind pedig az alváshiányból eredő figyelem és koncentrációzavar befolyásolja. A kialvatlanság hasonlóan hat a szervezetre, mint az alkohol, 20 óra alvásmegvonás 1 ezrelékes véralkohol-szint hatásának felel meg. A magyar nyelv ezt szemléletesen kifejezi az ittasság és az álomitasság szavak hasonlóságával is.
    Az elalvásos balesetek számát nehéz megbecsülni. Franciaosrszágban az összes baleset 10%-ra teszik, Austráliában ez a szám 30%. USA-ban évi 1000000 autóbaleset következik be elalvás miatt. Hazánkban e téren nincsenek megbízható statiszikai adatok. Ha csak másodpercekre is elalszunk, csökken a figyelmünk, több tíz méter utat teszünk meg 90 km/h sebességnél, öntudatlanú!
      A hatályos gépjárművezetés egészségügyi alkalmaság szabályozás nem tartalmaz megkötéseket alvászavarok, aluszékonyság tekintetében.  Ennek ellenére belátható, hogy az aluszékonyság és a figyelemzar vizsgálandó, így számos baleset megelőzhető lenne.

  Az aluszékonység megahtározása, a mögöttes alvászavar kimutatása, az inszomnia feltérképezése, kezelése stb.,  alvásmedicínában való megfelelő jártasságok igényel, melyet az Európai Alvástársaság irányelvei alapján a szomnológusi (alvásmedicína szekértője) képesítés igazol.