Az
alvászavarok foglalkozás-egészségügyi és gépjárművezetési alkalmassági
kérdései méltatlanul elhanyagoltak Magyarországon. Gondoljunk csak
arra, hogy új munkahelyre való belépéskor, vagy akár jogosítvány
készíttetése során megkérdezték-e tőlünk, hogy hogyan alszunk, nem
vagyunk e aluszékonyak. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a hivatalos
magyar foglalkozásegészségügyi tankönyv sem tartalmaz erre vonatkozó
ismereteket.
Pedig számos kapcsolódási pont van a kettő között. A teljesség igénye nélkül tekintsük át a legfontosabbakat:
1.: Aluszékonyság és inszomnia
Aluszékonysághoz számos betegség vezethet.
Adódhat egyszerüen csak abból, hogy nem hagyunk elég időt alvása.
Sokszor az aluszékonyság a látszólag megfelelő alvásmennyiség mellett,
az alvás során jelentkező primer alvászavar következménye (pl.
alvásfüggő légzészavarok, alvásfüggő mozgászavarok). Máskor a nappali
bealvások az éjszakától függetlenűl alakulnak ki (pl.
narkolepszia).
Az alvásképtelenségnek (inszomnia) is számos oka lehet, adódhat
az alvást zavaró primer alvásbatagségből, vagy egyyéb folyamatokból.
Mind a munkaképességet, mind a gépjárművezetési
alkalmasságot kedvezőtlenül befolyásolja az akaratlan elalvás, ill. a
kialvatlanságból eredő kognitív változások.
2.: Kognitív változások
Amennyiben nem tudunk megfeleően aludni éjszaka,
vagy ha külső szemlélő számára megfelelőnek tűnő alvás mögött az
alvásmélységet csökkentő kórfolyamat (obstruktív alvási apnoe betegség,
nyugtalan láb szindróma, stb.) áll fenn, a másnapi
teljesítőképességümkre ez számtalan módon hatást gyakorol.
A legfontosabb változások a következők:
Figyelem és koncentrálóképesség csökkenése
Ingerlékenység
A megjegyző és felidéző képesség (rövidtávú memória, munkamemória) csökkenése
Un. dizexekutív szindróma kialakulása
Gondoljunk csak bele, hogy akár veszélye
munkakörökben, akár hivatásos gépkocsivezető esetében mekkora
veszélyeket rejtenek ezek az állapotok.
3.: Váltott műszak
A modern kor "vívmánya" a 24 órás társadalom. A
gyárak, a boltok, stb. többsége 24 órán keresztűl működik, mely sajátos
munkaszervezést és ezzel egyidejüleg sajátos munkaalkalmasságot
igényel. Az emberi alvásszabályosás alapvetően nappali aktív és esti
pihenő - alvó időt határoz meg. Ezt a szabályozást "büntetlenűl"
felülírni, megváltoztatni nem lehet. Ha megtesszük, számolni kell a
következményekkel.
A váltott műszak éjszakázása után a nappali alvás
nem teljes értékű, nem helyettesíti az éjszakai pihenést. Egy hét
éjszakázással kb. 10 óra alvásadósságot halmozunk fel! Több, mint egy
napi alvásunkat - pihenésünket vontuk meg megunktól. Éjszakai műszakból
hazafelé a baleseti kockázat sokszorosára növekedik! Az éjszakai műszak
során (még ha nappal aludtunk is) jön az alvásnyomás, aluszékonyság, s
jönnek a balesetek, a rossz döntések, stb. Gondoljunk csak a csernobili
atomerőmű-katasztrófára, a bophali vegyiüzem balesetére, vahy az Exxon
Valdez tanker balesetére, mind a három esetben a kialvatlanságból eredő
rossz döntéseket tették felelőssé a balesetért. A fentiek mellett a
váltott műszakban dolgozók esetén számolni kell magasabb
szív-érrendszeri betegség kockázattal, de pl. nők esetében az emlőrák
előfordulása 60%-kal magasabb, vagy a női nemi ciklus megváltozása
miatt az ilyen munkarendben dolgozóknál a vetélések aránya is magasabb.
A többműszakos munkarendre mindenki másképp reagál, számos
esetben egy speciálsi alvászavar formával, a váltott műszakhoz
kapcsolódó alvászavarral (shift work sleep disorder) kell
számolnunk.
A többműszakos munkarendnek a munkateljesítmény
csökkenésére gyakoroltt hatásán túlmenően a szociális kapcsolatokra,
családra gyakorolt negatív hatásával is számolni kell.
A többműszakos munkarend legrosszabb fajtája az un. ügyeleti szolgálat (gondoljunk csak az egészségügyben dolgozókra).
A fentiekhez gondoljuk még hozzá, ha valakinél az
alvását zavaró primer alvászavar (pl. alvásfüggő légzésszavar,
alvásfüggő mozgászavar) is fennáll, hogyan hat a munkavégző képességére.
A fentiek alapján érthető, hogy a többműszakos
munkarendben dolgozóknál fontos lenne az alvási szokások
feltérképezése, ill. bizonyos idő elteltével keresni kellene a
váltottműszak alvászavar jeleit (hiszen ilyen ember nem tud
megfelelően ilyen munkakört betölteni).
4.: Gépjárművezetési alkalmasság
A gépjárművezetési alkalmasságot mind az
aluszékonyság, mind pedig az alváshiányból eredő figyelem és
koncentrációzavar befolyásolja. A kialvatlanság hasonlóan hat a
szervezetre, mint az alkohol, 20 óra alvásmegvonás 1 ezrelékes
véralkohol-szint hatásának felel meg. A magyar nyelv ezt szemléletesen
kifejezi az ittasság és az álomitasság szavak hasonlóságával is.
Az elalvásos balesetek számát nehéz megbecsülni.
Franciaosrszágban az összes baleset 10%-ra teszik, Austráliában ez a
szám 30%. USA-ban évi 1000000 autóbaleset következik be elalvás miatt.
Hazánkban e téren nincsenek megbízható statiszikai adatok. Ha csak
másodpercekre is elalszunk, csökken a figyelmünk, több tíz méter utat
teszünk meg 90 km/h sebességnél, öntudatlanú!
A hatályos gépjárművezetés
egészségügyi alkalmaság szabályozás nem tartalmaz megkötéseket
alvászavarok, aluszékonyság tekintetében. Ennek ellenére
belátható, hogy az aluszékonyság és a figyelemzar vizsgálandó, így
számos baleset megelőzhető lenne.
Az aluszékonység megahtározása, a mögöttes alvászavar
kimutatása, az inszomnia feltérképezése, kezelése stb.,
alvásmedicínában való megfelelő jártasságok igényel, melyet az
Európai Alvástársaság irányelvei alapján a szomnológusi
(alvásmedicína szekértője) képesítés igazol.