A délutáni szunyókálásról
Sokan
töprengenek azon, hogy a délutáni szunyókálás vajon jótékony hatású-e,
megengedhető-e, vagy sem. A kérdést nem lehet egyértelműen eldönteni.
Mindenkinél egyedi mérlegelést igényel, szokásai, esetleges
alvászavarai, munkája alapján.
Tekintsük át a megfelelő válaszhoz a legfontosabb tudnivalókat!
Az alvás-ébrenlét ciklus életkorfüggő változásai:
Életünk során, sok egyéb életfolyamatunkhoz hasonlóan, az alvásunk is
változik. Ez megfigyelhető mind az alvás szerkezetében, mind pedig a
mennyiségében.
A korosodással, növekedéssel az alvásigényünk csökken, valamint az
alvásunk felületesedik. Egyre kevesebb lesz benne az igazán pihentető
mély alvásfázis. Időskorban ennek a szokásos következménye lehet az
esetleges alváshiány délutáni szunyókálás formájában való bepótolása.
Szieszta:
Ismert a szieszta fogalma. Irigykedve tekintünk sokszor a déli népekre,
ahol koradélután kiürülnek a boltok, esetleg munkahelyek. Az emberek
elmennek pihenni. Azt szokták mondani, hogy ez az elviselhetetlen hőség
miatt van, úgysem lehet ilyen körülmények között dolgozni.
A helyzet nem ilyen egyszerű. Napi életfolyamataink szabályosan
ismétlődő un. cirkadián ritmusba tömörülnek. Nappal ébren vagyunk, este
alszunk. Ettől függetlenül (és hőmérséklettől, étkezésektől is
függetlenül) a kora délutáni időszakban eleve álmatagabbak,
aluszékonyabbak vagyunk. Ha hagynak minket, könnyen el tudunk aludni.
Ez „fiziológiás”, természetes jelenség, belénk kódolt folyamat. Így
szabályozódunk, csak van, aki megteheti, hogy ilyenkor pihen, van, aki
nem.
Nézzük az érveket pro és kontra:
A délutáni alvás jó, tartják róla sokan:
Valóban igazuk lehet. Egy kis pihenés a szellemi kapacitásokat, a
fizikai erőnlétet helyrehozza. Javul a memóriánk, munkateljesítményünk
is, oda tudunk figyelni ismét a tennivalóinkra.
Hasznos lehet a vérnyomásunk szempontjából is. Alvás alatt alacsonyabb
a vérnyomásunk, pihenő üzemmódban vannak a szabályozások is. A
stresszes nap folyamán felgyülemlett feszültség és vele a magasabb
vérnyomás is csökkenhet ismét.
A baleseti kockázat (otthoni, munkahelyi, közlekedési) is csökkenthető a délutáni szunyókálás beiktatásával.
A délutáni alvás rossz, és eben is van igazság:
Mi van akkor, ha valaki este nem alszik jól, álmatlanságban (un.
inszomniában) szenved? A fáradtan ugyan, de lefekszik aludni délután,
csökken annak az esélye, hogy este megfelelően tud aludni. Előre
kialussza az alvásigényének egy részét. S ezt többszörös szorzóval kell
levonni az éjszakai alvásmennyiségből. Tehát ilyenkor egyértelműen
rontjuk a délutáni alvással az éjszakánk nyugalmát.
Hasonlóan gondot jelent a garatelzáródásos horkolásos alvászavarban
(obstruktív alvási apnoeban – OSAS) szenvedő betegnél is a nappali
alvás. Ebben a periódusban is kialakulnak a légzéskihagyások és a
következményeik, emelkedik a vérnyomás, ritmuszavar alakul ki, stb.
Vagyis emelkedik a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének a
kockázata. Az ilyen betegeknél a betegség
velejárójaként jelentkező aluszékonyságot nem a délutáni alvással kell
kompenzálni, hanem a légzéskihagyásokat kell megszüntetni, s ekkor
csökken az aluszékonyság is.
Stigma:
Sokszor azzal is szembesülünk, hogy aki rendszeresen alszik délután,
megjegyzéseket, esetleg megbélyegzést kap. Lusta munkaerőnek tartják.
Esetleg betegnek nézik, hiszen felnőtt korban a nappali alvás már nem
szokás, ez csak a gyerekek sajátja…
Mennyit aludjunk?
A kutatások és a tapasztalatok szerint az sem mindegy, hogy mennyi
ideig szunyókálunk napközben. Általában a fél óránál kevesebb alvást
ajánlják. Amennyiben ez hosszabb, sokszor kótyagosan ébredhetünk, ne is
igazán tudjuk, hogy hol vagyunk, kell egy kis idő, mire magunkhoz
térünk.
Szunyókálási típusok:
Tervezett: Tudatosan, dékutáni, esti műszak előtt, nagyobb odafigyelést
igénylő cselekedetek előtt beiktatott alvás. Bizonyos alvásbetegségek
esetén is lehet jó hatású.
Emergency (vészhelyzeti): ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan elalvás. Mindig kóros, lásd később.
Habituális: Életkor-specifikusan meglévő napközbeni alvások.
Ilyen például a csecsemő és gyermekkor nappali alvásai, vagy az
időskorban megjelenő délutáni alvás.
Az időzített (tervezett) alvás előnyei:
Néha egyes alvásbetegségek szempontjából is hasznos lehet egy kis
szunyókálás napközben. Orvosi utasításra, tervezetten. Ez időzített
alvásnak nevezzük. Hasznos lehet ilyen például narkolepsziában ,
ahol – kezelés nélkül – naponta sokszor elalszik a páciens. Időzített,
tervezett alvás közbeiktatásával enyhíthetjük az alváskényszert.
„Power napping”:
A délutáni szunyókálás hatásfokának növelésére érdekes eljárást
találtak ki. Aludjunk kávéval együtt! Az ötlet furcsának hathat, hiszen
a kávét azért fogyasztjuk, hogy élénkebbek legyünk.
Aludjunk is, meg ne is?
A megoldás viszonylag egyszerű. Délutáni szunyókálásra rövid, fél
óránál kevesebb alvás javasolt. A kávé elfogyasztásától az élénkítő
hatás kialakulásáig is el telik egy kis idő. Ez összemérhető a rövid
alvással. Amennyiben közvetlenül az elalvás előtt fogyasztjuk el a
kávét, felébredve már hat, s élénkebben ébredhetünk.
És ha bármikor el tudunk aludni?
Kiemelten fontos annak ismerete, hogy a tervezett napközbeni
szunyókáláson túlmenő, bármikor megjelenő, ellenállhatatlan elalvás
kóros jelenség. Számos következménye lehet, gondoljunk csak a
közlekedési balesetekre.
Ilyen esetekben feltétlenül szakemberhez kell fordulni, s a probléma megoldásáig a gépjárművezetés nem ajánlott.
A kóros aluszékonyság hátterében számos ok állhat. Kialakulhat rossz szokásaink, az alapvető alváshigiéniás szabályok be nem tartása következtében, s állhat mögötte számos alvászavar is.
A legfontosabbak a következők: Narkolepszia, Alvási apnoe betegség, nyugtalan láb szindróma.