alvásmedicína

KEDVES OLVASÓ!

    Az alvásmedicína az orvoslás egyik legfiatalabb ága, mely az egyes klasszikus szakmák (neurológia, tüdőgyógyászat, belgyógyászat, pszichiátria, fül-orr-gégészet) alvással, kapcsolatos tudnivalóit foglalja össze, rendszerezi egységes keretek közé, ötvözve a specifikus alvásvizsgáló eljárásokkal és terápiákkal.
    Szükség van erre többek között azért is, mert az alvással való foglalkozás (a megfelelő pihenés fontossága és hiányának hatása a mindennapjainkra, valamint egyes betegségek kialakulására) még nem épült be sem a mindennapi gondolkodásba, sem az orvoslásba megfelelő súllyal.
    Tekintettel arra, hogy ez egy új, önálló ága a medicínának, a vele való foglalkozás megfelelő képzettséget igényel. A szakmai, képzési hátteret a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság biztosítja (megfelelő továbbképzések és viszga). Az Európai és a Magyar Alvástársaság által előírt szakképesítés az alvásmedicína szekértője cím.

    Jelen oldalak az alvásmedicína tárgykörébe tartozó betegségekbe, panaszokba, vizsgálóeljárásokba és terápiákba  kínálnak betekintési lehetőséget.

    Tekintsük át röviden a legfontosabbakat:

Az alvászavarok  főbb panaszai:

    Horkolás, alvás alatti légzéskimaradás.
    Napközbeni aluszékonyság
    Ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan napközbeni elalvások
    Elalvási és átalvási nehezítettség, gyakori felébredések
    Félelmetes felrettenés, alvajárás
    Alvás során jelentkező fokozott mozgások

Javasolt továbbá konzultáció a következő betegségek fennállása esetén:

    Nehezen beállítható, terápiarezisztens magasvérnyomás
    Visszatérő hajnali vérnyomáskiugrás
    Éjszakai vérnyomáscsökkenés elmaradása
    Éjszakai szívritmuszavar
    Anginás panaszok
    Szívinfarktus
    Stroke (agyi infarktus, agyvérzés)
    Gyakori éjszakai vizelés
    Memóriazavar (megjegyzőképesség csökenése)
    Koncentrálóképesség csökkenése

    Az említet kórképek esetén – hagyományos kivizsgálási módszerekkel, lehetőségekkel - gyakran nem derül ki kiváltó ok, így a kezelésük sem lehet tökéletes.

    Számos alvászavar az okozott alvás alatti oxigénhiányon, ill. egyéb utakon keresztül olyan folyamatokat indít be a szervezetben, melyek a fenti kórképek (magasvérnyomás, szívinfarktus, agyi infarktus) előfordulási kockázatát növelik. Az alvászavar specifikus kezelésével (nem altatóval!) lehetőség nyílik ennek a kockázatnak a csökkentésére.

    A fent ismertetett panaszokon túlmenően segítséget nyújt az alvásmedicína olyan pácienseknek is, akiknél munkaköri alkalmasság, foglalkozás-egészségügyi kivizsgálás részeként van szükség alváspanaszaik, szokásaik felmérésére (veszélyes, fokozott koncentrációt igénylő munkakörök, hivatásos gépkocsivezetők, stb.).

    Reményeim szerint az oldalak „forgatása” hasznos információkkal szolgál az Olvasó számára!

            Tisztelettel:
                                Dr. Faludi Béla
                                egyetemi adjunctus

                                neurológus, klinikai neurofiziológus
                                az alvásmedicína szakértője

                                Neurológiai Klinika, PTE, Pécs