SomnoCenter


Részletekért kattintson ide!

Országos alvásdiagnosztikai és terápiás hálózat

Magánrendelés:

Dr. Habil. Faludi Béla Ph.D.


Részletek, elérhetőség.

Pécs, Vadász u. 6., fsz. 3.

SomnoCenter Faludi Pécs


Részletek


Alváslaboratórium


Bejelentkezés: 30 / 476 14 00, Kapcsolat: bela.faludi@gmail.com

OSAS


    Az alvásfüggő légzészavarok leggyakoribb formája az obstruktív alvási apnoe betegség (OSAS), mely a garat alvás alatti repetitív elzáródása  következtében kialakuló betegség.  Kialakulásában alkati sajátosságok, garatműködést érintő reflexek megváltozása, ill. számos egyéb tényező játszik szerepet. Az egymást követő garatelzáródások következtében a páciens nem tud levegőhöz jutni (csak akar, légzőmozgások megfigyelhetők, de az elzáródott garat miatt nem jut be a szervezetbe levegő, s az oxigénszint kóros mértékben lecsökken).


                                                                o
                                                                  Az alvás során elzáródott garat sematikus ábrázolása

    A legjellegzetesebb tünetei a légzéskihagyásokkal tarkított horkolás, valamint a nappali fáradtság, aluszékonyság. Emellett súlyosabb esetekben számtalan egyéb panasz (gyakori éjszakai vizelés, a száj kiszáradása, reggeli fejfájás, memóriazavar, stb.) kíséri.
A betegség súlyosságának a fokmérője a légzészavar index, mely az alvásóránkénti garatelzáródások és garatbeszűkülések számát adja meg (azaz ennyiszer nem vesz levegőt hosszabb-rövidebb időszakra). Értéke 5-ig normális.  Óránként 30 feletti garatelzáródás súlyos állapotot tükröz. Ekkor akár az alvásidő felében sincs hatásos légzés.

                                                 oo
                                                                    A repetitív garatelzáródás poliszomnográfiás képe

    Az OSAS jelentősen fokozza a szív és érrendszeri, és az agyi érbetegségek kialakulásának a kockázatát. Hosszabb fennállás, valamint súlyosabb esetekben számolni kell a magasvérnyomás megjelenésével, ill. a már meglevő hipertónia betegség súlyosbodásával. A repetitív garatelzáródás és oxigénhiány következtében a szívritmuszavarok kialakulása rendszeres kísérője a betegségnek. Súlyosabb esetekben anginás panaszok (mellkasi  szorító fájdalom) és szívinfarktus alakulhat ki. Az idegrendszer működését legsúlyosabban befolyásoló következmény a stroke (agyi infarktus) lehet, mely a páciens mindennapjait többek között a mozgáskorlátozottságon, beszédzavaron keresztül kedvezőtlenül befolyásolja. A szív és érrendszeri, valamit agyi érrendszeri betegségek kialakulására a súlyos  OSAS-ban szenvedő páciensnek 3.3-szor akkora esélye van, mint aki alvási apnoe betegségben nem szenved (összehasonlításul: a magasvérnyomás „csak” 1.4-szeres kockázatnövekedéssel jár).

                 ooo

    Jelentős, és gyakori szövődménye az OSAS-nak a memóriafunkciók romlása (nehezen tudunk új dolgokat megtanulni), valamint a koncentrálóképesség csökkenése és az ingerlékenység a kialvatlanság miatt.
    A nappali aluszékonyság, figyelemzavar befolyásolja a  a munkaalkalmasságot, munkateljesítményt, valamint a gépjármű-vezetési alkalmasságot. Az elalvásos balesetek nagy hányadában kezeletlen alvási apnoe betegség áll a háttérben.
    Az alvási apnoe betegség világszerte elterjedt és leghatásosabb terápiája a CPAP és BiPAP légsínterápia. A légsínterápiás készülék használata során túlnyomásos levegőt szívunk be, mely kisínezi, nyitva tartja a garatot, s ekkor végre nem csak akar, hanem tud is levegőt venni a páciens. A sínező nyomást mindenkinél egyénre szabva kell megkeresni, alkalmazni. A készülék a kardiológiában (szívgyógyászatban) használatos ritmusszabályozó (un. pacemaker) megfelelője a légzéstámogatás terén. A pacemaker a kimaradt szívritmust pótolja, szabályozza, a légsínterápiás eszköz pedig lehetővé teszi a garat nyitva tartása révén a megfelelő légzést.
 Súlyos obstruktív alvási apnoe betegségben a kezelés elmaradása a korábbiakban részletezett szövődmények kialakulásával járhat.
   
Az alvásfüggő légzászavarok közé számos egyéb kórállapot tartozik. Ilyen pl. a centrális apnoe betegség, a Cheyne-Stokes légzés, vagy az alvás alatti hipoventilláció.